Annak ellenére, hogy Orbán Viktor kormánya hangzatosan hirdeti az „energiafüggetlenséget”, Magyarország a klímavédelem terén súlyosan elmarad uniós társaitól. Az európai rangsorokban rendre az utolsó helyek egyikén szerepel, és ennek megvannak az okai:
Szélenergia-tilalom
Magyarország az egyetlen uniós ország, ahol gyakorlatilag tilos új szélturbinákat építeni. Egy 2016-os rendelet értelmében nem lehet szélerőművet építeni 12 km-nél közelebb lakott területekhez — ami a legtöbb helyet kizárja. Az indoklás szerint „esztétikai és biztonsági” szempontok miatt, valójában azonban a gázlobbi érdekei dominálnak.
Minimális támogatás a napenergiának
Miközben a világban robbanásszerűen terjed a napenergia, Magyarországon a túlzott bürokrácia, az állandóan változó szabályozás és a hálózati hozzáférés hiánya akadályozza a terjedését. 2022-től a háztartási kiserőművek nem táplálhatnak vissza áramot a hálózatba, ami több ezer beruházást lehetetlenített el.
Földgáz-támogatások milliárdokból
Ahelyett, hogy támogatná a megújulókra való átállást, a kormány milliárdokat költ a földgáz rezsicsökkentésére, amelyből jellemzően a tehetősebb rétegek profitálnak. Ez nemcsak környezetkárosító, hanem igazságtalan is.
Orosz energiafüggőség
Ahelyett, hogy csökkentené Oroszországtól való függését, Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb orosz gáz- és olajimportőr az EU-ban. A Gazprom stratégiai partner, a paksi bővítésre kötött Roszatom-szerződés pedig nemcsak ökológiai, hanem geopolitikai kockázatokat is rejt.
Magyarország jelenleg az európai klímapolitika hátráltatója. Ha ez így folytatódik, „fekete energiaszigetté” válhat az Európai Unió közepén.
🌍 Uniós országok összehasonlítása a klímapolitika terén (2024)
Ország | Szélenergia arány (%) | Napenergia támogatás | Fosszilis támogatás | Orosz energiafüggőség | Klímapolitikai helyezés (EU/27) |
Magyarország | 0,3% | Alacsony, kiszámíthatatlan | Magas | Magas | 🟥 25. hely |
Németország | 23% | Magas, stabil támogatás | Mérsékelt | Alacsony | 🟩 3. hely |
Franciaország | 9% | Közepes, célzott | Mérsékelt | Közepes | 🟨 10. hely |
Svédország | 19% | Magas, decentralizált | Alacsony | Alacsony | 🟩 2. hely |
Lengyelország | 10% | Korlátozott, de növekvő | Nagyon magas | Magas | 🟧 22. hely |
Ausztria | 13% | Magas és következetes | Alacsony | Alacsony | 🟩 6. hely |
📌 Megjegyzések:
- Magyarország a szélenergia-tilalom miatt az EU egyik legrosszabb mutatójával rendelkezik ezen a területen.
- A napenergia támogatása ellentmondásos és gyakran változik, ami elriasztja a lakossági beruházókat.
- Az orosz energia továbbra is stratégiai szinten van jelen, különösen földgáz és a paksi bővítés formájában.
- Az éghajlatpolitikai rangsor alapjául a Climate Change Performance Index (CCPI) és az EU Green Deal értékelései szolgáltak.
🟩 Jó teljesítmény, 🟨 Közepes, 🟧 Gyenge, 🟥 Nagyon gyenge
🔍 Ha szeretnéd, ábraként is elkészítem ezt vizuálisan — színekkel és ikonokkal. Хочеш, щоб я це зробив?
Ország | Szélenergia arány (%) | Napenergia támogatás | Fosszilis támogatás | Orosz energiafüggőség | Klímapolitikai helyezés (EU/27) |
Magyarország | 0,3% | Alacsony, kiszámíthatatlan | Magas | Magas | 🟥 25. hely |
Németország | 23% | Magas, stabil támogatás | Mérsékelt | Alacsony | 🟩 3. hely |
Franciaország | 9% | Közepes, célzott | Mérsékelt | Közepes | 🟨 10. hely |
Svédország | 19% | Magas, decentralizált | Alacsony | Alacsony | 🟩 2. hely |
Lengyelország | 10% | Korlátozott, de növekvő | Nagyon magas | Magas | 🟧 22. hely |
Ausztria | 13% | Magas és következetes | Alacsony | Alacsony | 🟩 6. hely |