⚖️ Jogalkotás vagy jogbűvészkedés?
Az SZJA törvény 3. § (64) bekezdése kizárólag a tételes meghatározás értelmében ismeri el a családi pótlékot az 1999 után megszerzett jogosultság alapján. Ez azt jelenti, hogy azok az anyák, akik 1999 előtt szereztek jogosultságot, elveszítik az adómentességüket.
⚠️ Visszamenőleges hatály, társadalmi kár
A módosítás a 2025. évi LIV. törvény alapján a kihirdetést követő napon (!) lépett hatályba, visszamenőleges következményekkel, teljes bizonytalanságba taszítva az érintetteket és jelentős anyagi terhet róva rájuk.
🧑⚖️ Jogalkotási inkompetencia politikai következmények nélkül
A módosítás a 2025. évi LIV. törvény alapján érvényes, azonban szakmai egyeztetés és társadalmi hatásvizsgálat nélkül készült, ami ismételten bizonyítja a jogalkotás minőségi problémáit. A hibákat nem javítják, csak elhazudják – mindez alátámasztja, hogy Magyarország nem tekinthető működő jogállamnak.
🛠️ Mi lenne a jogállami megoldás?
Egyedül a jogszabályok utólagos, visszamenőleges helyesbítése menthetné a helyzetet: kormányrendelet formájában történő korrekció, majd törvénybe foglalás az őszi parlamenti ülésen.
🧵 Jogállamiság – csak a beszédekben létezik?
Egy valódi jogállamban a törvények világosak, előreláthatók, és nem lépnek hatályba visszamenőlegesen. Magyarországon azonban ezeket az elveket rendre figyelmen kívül hagyják, és a politikai célok felülírják a jogbiztonságot.
Amíg a jogszabályokat dilettáns módon, szaktudás nélkül, politikai érdekek szerint írják – és a hibákat nem javítják, csak elhazudják –, addig Magyarország nem tekinthető működő jogállamnak.
🖋 Szerkesztette: saját források alapján, Ruszin Zsolt nyomán – MKOE, 2025
