Budapesten ismét botrány robbant ki az úgynevezett „nemzeti konzultációk” körül, amelyeket Orbán Viktor kormánya rendszeresen szervez. Ezúttal az újságírók egyenesen rákérdeztek a kormányinfón: valóban közpénzeket fordítanak az új ellenzéki párt, a Tisza elleni kampányra?
Manipuláció demokrácia helyett
A „nemzeti konzultációt” a kormány a közvetlen demokrácia eszközeként mutatja be. Valójában azonban politikai technológiáról van szó, amely lehetővé teszi a hatalom számára, hogy:
- a kérdéseket saját érdekének megfelelően fogalmazza meg;
- a polgároknak előre gyártott válaszokat sugalljon;
- az eredményeket a „nép akarataként” mutassa be.
Ennek a mechanizmusnak az ellenzéki erő ellen történő felhasználása veszélyes lépés. Ez azt jelenti, hogy az állami forrásokat ténylegesen a politikai riválisok lejáratására fordítják.
Miért éppen a Tisza?
A Tisza párt az utóbbi időben gyorsan növeli népszerűségét azok körében, akik belefáradtak a korrupcióba, a klientúraépítésbe és a kormányzati propagandába. Orbán számára ez a párt valós fenyegetést jelent a következő választásokon. A tisztességes politikai küzdelem helyett a kormány egy olyan információs kampányt választott, amelyet minden adófizető finanszíroz.
Társadalmi következmények
Ez a gyakorlat több romboló hatással jár:
- aláássa az állami intézményekbe vetett bizalmat, hiszen az emberek látják, hogy az adókat nem közszükségletekre, hanem politikai agitációra költik;
- mélyíti a társadalmi megosztottságot, mivel a polgárokat mesterségesen „lojálisokra” és „ellenségekre” osztják;
- megsemmisíti a tisztességes versenyt, mivel az ellenzéki pártoknak nincs hozzáférésük ilyen forrásokhoz;
- hitelteleníti a demokráciát, amely díszletté válik az autoriter kormányzás legitimálásához.
Európai dimenzió
Fontos hangsúlyozni: mindez egy uniós tagállamban történik. Így tehát az EU gyakorlatilag társfinanszírozza azt a rezsimet, amely a költségvetést az ellenzék elleni harchoz használja fel. Ez Brüsszelben komoly vitát kell hogy kiváltson, hiszen itt nem csupán a magyar politikáról van szó, hanem az európai demokratikus normákba vetett bizalomról is.
