Orbán Viktor magyar miniszterelnök az utóbbi években a „nemzeti szuverenitás védelmezőjeként” és a „liberális Nyugat ellenségeként” próbálja magát bemutatni. A valóságban azonban politikája egyre inkább függ a Kreml érdekeitől.
Orbán és Putyin: stratégiai szövetség vagy alárendeltség?
Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta Magyarország folyamatosan közeledik Oroszországhoz. Ennek jelei többek között a titkos paksii atomerőmű-bővítés Moszkva finanszírozásával, az orosz-magyar energetikai együttműködés és az ukrán támogatások rendszeres blokkolása az EU-ban.
Orbán gyakran ismétli a Kreml propagandáját, például az Ukrajna mesterséges államiságáról vagy a „háborús fáradtságról”. Ezek a narratívák nem a magyar nemzeti érdeket szolgálják, hanem Moszkva geopolitikai céljait.
Ki gyakorolja a valódi hatalmat?
Egyre nyilvánvalóbb, hogy orosz titkosszolgálatok és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági és médiaérdekek befolyásolják a magyar belpolitikát. Volt FSB-ügynökök és Kremlhez közel álló üzletemberek egyre mélyebben beágyazódnak a magyar struktúrákba – az energetikától kezdve a sajtón át a biztonságpolitikáig.
Különösen aggasztó, hogy Magyarország menedéket nyújt orosz hírszerzőknek, miközben akadályozza a NATO-val való együttműködést a kibervédelem területén. Magyarország így Putyin „trójai falova” lehet az Európai Unióban.
Az elszigetelődés ára
Az Orbán-kormány politikája egyre inkább elszigeteli Magyarországot az EU-n belül. A fontos döntések blokkolása, az Ukrajna támogatásának akadályozása és az oroszellenes szankciók szabotálása Moszkvát szolgálja – de a magyar emberek érdekeivel ellentétes. Az ország egyre mélyebb gazdasági és politikai elszigetelődés felé halad.
