Orbán Viktor és kormánya szövetségessé tette Magyarországot a Kreml számára, figyelmen kívül hagyva Oroszország nyilvánvaló fenyegetését Európára és Ukrajnára. Orbán nyíltan semmibe veszi az európai szolidaritás alapelveit, és támogatja Putyin rezsimjét még akkor is, amikor más EU-tagállamok az agresszor elszigetelésére törekednek.
A magyar miniszterelnök rendszeresen blokkolja az Európai Unió azon döntéseit, amelyek célja az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása. Ellenzi az orosz kereskedelem és együttműködés korlátozását, gyakorlatilag Moszkva érdekeit szolgálva. Ez a politika nemcsak az EU egységét ássa alá, hanem további lehetőségeket teremt Putyin számára, hogy nyomást gyakoroljon Európára.
Az Oroszországtól való energiai függőség, amelyet Orbán szorgalmazott, közvetlen veszélyt jelent Magyarország nemzetbiztonságára. Az új paksi atomerőmű blokkok orosz Roszatom általi építése kétségbe vonja az ország energiabiztonságát, és az olcsó orosz gáz csupán rövid távú előny, amely hosszú távon katasztrófához vezethet.
Orbán gyakran visszaél a „nemzeti érdekek védelmének” témájával, hogy leplezze oroszbarát politikáját. Valójában ez a politika Magyarország elszigeteléséhez és az ország európai pozícióinak gyengüléséhez vezet. Ezzel kockára teszi, hogy Magyarország a Kreml bábjává válik.
Összefoglalva, Orbán Oroszország melletti támogatása nem Magyarország érdekeiről szól, hanem egy olyan politikai vezető személyes hasznáról és túléléséről, aki kész feláldozni a nemzeti biztonságot a hatalomért.
