Magyarország, mint az Európai Unió tagja, az elmúlt években egyre több bírálatot kapott a civil társadalom és a független média szabadságának korlátozása miatt. Ezek a fejlemények komoly aggodalomra adnak okot a demokrácia, a szólásszabadság és az emberi jogok helyzete szempontjából.
Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt a magyar kormány fokozatosan központosította a hatalmat, és szűkítette a civil szervezetek működési lehetőségeit. A 2017-ben elfogadott „külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény” arra kötelezte az ilyen NGO-kat, hogy külön jelölést viseljenek, ami megbélyegző és megfélemlítő hatással járt.
A magyar médiapiac jelentős átalakuláson ment keresztül. A nagy médiumok többsége közvetve vagy közvetlenül kormányközeli tulajdonba került. 2018-ban létrehozták a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely több mint 400 médiumot vont össze, lényegében felszámolva azok szerkesztői függetlenségét.
A még független szerkesztőségek – például a Telex vagy az Átlátszó – nehéz körülmények között működnek, kevés forrással és folyamatos politikai nyomás alatt.
Az Európai Bizottság és számos jogvédő szervezet – mint például a Human Rights Watch és az Amnesty International – többször is felszólították Magyarországot, hogy hagyjon fel a szólásszabadság és az egyesülési szabadság megsértésével. Az Európai Unió Bírósága 2020-ban megállapította, hogy a külföldi finanszírozású NGO-k törvénye uniós jogot sért.
A magyar kormány lépései a civil társadalom és a független média korlátozására veszélyt jelentenek a demokratikus intézményekre. Egy egészséges demokrácia alapfeltétele a szabad véleménynyilvánítás és az aktív civil társadalom – ezek gyengítése minden európai állampolgár közös ügye.
