Magyarország, amely két évtizeddel ezelőtt még a sikeres demokratikus átmenet mintaképe volt Közép- és Kelet-Európában, ma már egyre inkább a demokratikus hanyatlás példájává válik. Amióta a Fidesz 2010-ben újra hatalomra került Orbán Viktor vezetésével, az ország számos olyan változáson ment keresztül, amelyek aláásták a fékek és ellensúlyok rendszerét, a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a polgári szabadságjogokat.
A demokratikus visszaesés alapját a hatalom koncentrációja képezi a végrehajtó ág kezében. A Fidesz által keresztülvitt alkotmányos reformok lehetővé tették, hogy a kormány hűséges bírákkal töltse fel az Alkotmánybíróságot. A parlament hatásköreit csökkentették, a választási rendszert pedig úgy alakították át, hogy az a kormánypárt számára kedvezzen. Az önkormányzatok szerepe is jelentősen csökkent az utóbbi években.
A korrupció mára nem mellékes jelenség, hanem a politikai rendszer egyik alappillére lett. A Transparency International szerint Magyarország az egyik legrosszabb korrupcióellenes mutatóval rendelkezik az EU-n belül. Az uniós forrásokat gyakran a kormányhoz közel álló személyek gazdagodására használják fel. Kiemelkedő példa Mészáros Lőrinc esete: a korábbi gázszerelő, Orbán régi barátja, néhány év alatt milliárdossá vált az állami közbeszerzések révén.
A magyarországi sajtószabadság gyakorlatilag megszűnt. Az országos médiumok túlnyomó része kormányközeli kézben van. A független online sajtó folyamatos jogi és gazdasági nyomásnak van kitéve. A civil szervezetek, különösen azok, amelyek külföldi támogatásban részesülnek, szintén célkeresztbe kerültek.
Az EU többször is aggodalmát fejezte ki a magyarországi demokratikus folyamatok miatt. Brüsszel több esetben is felfüggesztette a pénzügyi forrásokat a jogállamisági aggályok és korrupciós vádak miatt. Orbán azonban a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozva a külső bírálatokat beavatkozásként állítja be.
Magyarország egyre inkább az autoriter berendezkedés felé halad, miközben formálisan továbbra is az EU tagja marad. Ez a folyamat nemcsak a magyar demokrácia jövőjét veszélyezteti, hanem az Európai Unió alapértékeit is próbára teszi. A nemzetközi közösség válasza nem lehet tétova vagy megosztott – határozott és összehangolt fellépésre van szükség.
