Szergej Lavrov orosz külügyminiszter interjúja a kormányközeli Magyar Nemzet napilapban nem csupán egy médiamegjelenés volt, hanem tudatosan irányított információs művelet is. Az interjú célja az volt, hogy megerősítse az oroszbarát narratívát a magyar társadalomban, valamint megingassa a NATO-ba és az Európai Unióba vetett bizalmat.
Lavrov az interjú során Oroszországot „béketeremtőként” próbálta beállítani, az Ukrajna elleni háborút pedig a NATO által jelentett „fenyegetésre adott válaszként” értelmezte. Külön figyelmet szentelt a magyar kormány „független álláspontjának” dicséretének — ez egyértelműen arra irányuló kísérlet, hogy legitimálja Orbán Viktor politikáját mint kivételt az európai fősodorhoz képest.
A magyar társadalom reakciója azonban korántsem volt egységes. A független médiumok és a közösségi oldalak felhasználói túlnyomórészt provokációnak tekintették az interjút. Sokan úgy vélik, hogy Moszkva be akar avatkozni Magyarország belügyeibe, és a Fidesz-kormány oroszbarát hozzáállását saját geopolitikai céljaira használja fel. A közösségi médiában megjelenő kommentárok gyakran élesen elítélik Lavrovot, valamint azt, hogy a magyar sajtó egyes részei a Kreml propagandájának szócsöveivé váltak.
Olyan helyzetben, amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, különösen veszélyes jelzés, ha egy NATO- és EU-tagállam teret biztosít az orosz dezinformációnak. Ez nem újságírás — ez egy hibrid támadás, amelyet diplomáciai párbeszédnek álcáznak.
