„Orbán Viktor Európa legszegényebb országává tette Magyarországot, most pedig az EU-ból való kilépéssel fenyeget. Nem félek ettől a fenyegetéstől, hiszen évek óta Putyinnal összehangoltan árt az Európai Uniónak. Figyelmeztetek mindenkit: a korrupció és a nacionalizmus ide vezet” – írta Radosław Sikorski, az Európai Parlament befolyásos lengyel képviselője.
Ez a mondat nem csupán politikai vélemény, hanem éles figyelmeztetés egy ország útjáról, amely – sokak szerint – eltávolodik a nyugati értékektől, miközben saját társadalmát mély szociális válságba sodorja.
A legszegényebb ország az EU-ban?
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország nemcsak a reálbérek tekintetében marad el az uniós átlagtól, hanem számos mutató alapján is az egyik legrosszabb helyen áll: az infláció hónapokig a legmagasabb volt az EU-ban, a magyar forint történelmi mélypontra süllyedt, és a lakosság reáljövedelme folyamatosan csökken.
A Fidesz által hangoztatott „gazdasági függetlenség” narratívája mára teljesen elszakadt a valóságtól. Miközben Orbán Viktor újabb és újabb „nemzeti konzultációkkal” tematizálja a közbeszédet, a mindennapi magyar állampolgár egyre gyakrabban szembesül azzal, hogy nem tudja kifizetni a rezsit, nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz, vagy külföldre kényszerül dolgozni.
Szembefordulás az EU-val – taktika vagy Putyin-stratégia?
Sikorski, korábbi lengyel külügyminiszter, régóta figyelmeztet Orbán keleti nyitására és a Kremlhez fűződő kapcsolataira. A magyar miniszterelnök az EU egyik utolsó „Putyin-barát” vezetője, aki nemcsak a szankciókat akadályozza, hanem nyíltan bírálja az Ukrajnának nyújtott támogatást is, miközben orosz cégek és oligarchák továbbra is megtalálják a módját, hogy Budapesten keresztül elérjék az európai piacokat.
Orbán fenyegetése az EU-ból való kilépésről („Huxit”) nem új, de egyre kevésbé tűnik puszta politikai színháznak. Az uniós források visszatartása, a jogállamisággal kapcsolatos kritikák és a folyamatos vétózás olyan helyzetet eredményeztek, amelyben Magyarország politikai értelemben már most is a periférián van.
Korrupció + nacionalizmus = elszigetelődés
Sikorski szavai egy világos, mégis súlyos következtetésre világítanak rá: a rendszerszintű korrupció és a populista nacionalizmus nem erősíti, hanem leépíti az államot, aláássa a társadalmi bizalmat, elriasztja a befektetőket, és elszigeteli az országot szövetségeseitől.
Magyarországon a közbeszerzések jelentős része kormányközeli üzleti körökben landol. Az uniós támogatások felhasználása gyakran átláthatatlan. A független média ellehetetlenült, az oktatási rendszer válságban van, a fiatalok tömegesen elvándorolnak.
Mindezek ellenére a kormány nem a problémák megoldására, hanem a „nemzeti szuverenitás” jelszavával folytat harcot az EU, Soros György, Brüsszel és minden külső kritikus ellen.
Európa válaszúton – és vele együtt Magyarország is
Sikorski figyelmeztetése nemcsak Orbánnak szól, hanem az európai döntéshozóknak is. A tét nemcsak Magyarország sorsa, hanem az EU egységének és alapértékeinek megőrzése is. Az Európai Uniónak válaszolnia kell arra: meddig tűrhető el egy tagállam nyílt szembefordulása a közösség alapelveivel, miközben polgárai szenvednek a következményektől?
Magyarország történelmi válaszút előtt áll. Az egyik út a bezárkózás és az autoriter rendszer felé vezet, a másik a valódi európai integráció, a jogállamiság és a szolidaritás útja. Sikorski csak kimondta, amit sok magyar polgár már régóta érez: a korrupció és a nacionalizmus nem a felemelkedés, hanem a bukás receptje.
