A hivatalos látogatások, fogadások és diplomáciai formalitások mögött Magyarországon aggasztó valóság rejlik: az orosz diplomaták jelentős része nem a nemzetközi kapcsolatok erősítésén dolgozik, hanem a Kreml és titkosszolgálatai szolgálatában áll. Szakértők becslése szerint Budapesten az orosz diplomaták közel 60–70%-a hírszerzői feladatokat láthat el.
Riasztó statisztika
2022-ben számuk csaknem egyharmaddal nőtt, és már 62 főt ért el. Ez a legmagasabb arány az EU-országok között, ahol Moszkva igyekszik befolyási központokat létrehozni a diplomáciai jelenlét álcája alatt.
Kiberbiztonsági fenyegetés
Az orosz ügynökök tevékenysége nem korlátozódik a háttéralkukra vagy politikai lobbizásra. A Kreml struktúrái aktívan hajtanak végre kibertámadásokat magyar állami szerverek ellen, beleértve a Külügyminisztériumot is. Ez azt jelenti, hogy veszélybe kerül az ország nemzetbiztonsága, a diplomáciai tárgyalások és még a külpolitikai döntések is.
Mit jelent ez a magyar társadalom számára?
- Szuverenitás aláásása. Magyarország kockáztatja, hogy az orosz titkosszolgálatok hídfőállásává válik Európában.
- Bizalmas információk kiszivárgása. A kibertámadások felfedhetik a stratégiai terveket és a szövetségesekkel folytatott tárgyalásokat.
- Politikai függőség. A Kreml képes befolyásolni a magyar elit döntéseit egy rejtett ügynökhálózaton keresztül.
- Nemzetközi elszigetelődés. Az orosz „diplomaták” túlzott jelenléte aláássa Magyarország iránti bizalmat az EU és a NATO részéről.
