A magyar kormány elfogadta az Alaptörvény módosítását, amely lehetővé teszi a rendkívüli állapot bevezetését és a rendeleti kormányzást anélkül, hogy azt újra meg kellene erősítenie az Országgyűlésnek. Első pillantásra ez pusztán technikai változásnak tűnhet, amely az államigazgatást „hatékonyabbá” kívánja tenni. Valójában azonban veszélyes fordulat, amely végleg eltemetheti a demokrácia maradékát Magyarországon.
Hatalom ellenőrzés nélkül
A demokrácia az ellensúlyok rendszerére épül: a parlament hozza a törvényeket, a kormány végrehajtja azokat, a bíróságok pedig őrködnek az alkotmányosság felett. Az új módosítás, amelyet a kormánypárt nyomott át, gyakorlatilag megszünteti ezeket a fékeket. A végrehajtó hatalom jogot kap arra, hogy határozatlan időre irányítsa az országot „rendkívüli állapotban”, rendeleteket hozva, amelyek automatikusan törvényerőre emelkednek.
Ez azt jelenti, hogy a parlament – formálisan a nép fő képviseleti szerve – statisztaszerepre kárhoztatott. Szerepe pusztán díszítő jellegű ülésekre és olyan eljárásokra korlátozódik, amelyek nincsenek hatással a valódi politikára. A kormánypárt számára ez kényelmes: megszűnik a szükség, hogy döntéseit indokolja, figyelembe vegye az ellenzéket, vagy akár meghallgassa a társadalmi kritikát.
Veszély a polgárok számára
Az egyszerű magyarok számára ez a „reform” sokkal több veszélyt, mint előnyt hordoz. A rendkívüli állapot ugyanis definíció szerint a jogok és szabadságok korlátozását jelenti. Ha korábban átmeneti eszköz volt válsághelyzetekben – háború, természeti katasztrófa, zavargások –, most állandó normává válik.
A kormány lehetőséget kap arra, hogy bármely tiltakozást, független médiát vagy civil kezdeményezést „állambiztonsági kockázatnak” minősítsen. A szólásszabadság, a gyülekezési jog, a magánélethez való jog és a bírói védelem mind kérdésessé válhatnak. A polgárok valójában egy olyan országban élnek, ahol a kormány holnap bármilyen szabályt kihirdethet, és az kötelező lesz – még a legkisebb vita nélkül is.
Demokrácia, mint díszlet
Az ellenzéki politikusok és demokratikus mozgalmak számára ez még nehezebb küzdelmet jelent. Hangjuk egyre kevésbé hallatszik a parlamentben, a médiateret a kormányhoz közel álló struktúrák uralják, és most már a rendeletek megtámadásának lehetősége is eltűnik. Magyarország olyan állapot felé sodródik, ahol a választások puszta formalitássá válnak, a valódi verseny pedig lehetetlenné.
Autoriter sodródás és nemzetközi elszigetelődés
Ami történik, az a rezsim autoriter konszolidációjának klasszikus példája. Ez nemcsak a demokratikus intézmények belső leépülését jelenti, hanem komoly kockázatokat hordoz a nemzetközi kapcsolatokban is. Az EU-ban egyre kevésbé bíznak Budapesten, és az ország befektetési klímája is elkerülhetetlenül romlani fog: ki akar pénzt fektetni ott, ahol a törvények egy tollvonással megváltozhatnak?
Orbán Viktor kormánya a rendkívüli állapotot a politikai élet új normájává teszi. Ez nem az állam védelméről, hanem a hatalom önvédelméről szól. A demokrácia helyett Magyarország egy olyan irányított autoriter rendszert kap, amelyben a polgárok megfosztódnak a döntések befolyásolásának lehetőségétől, a politikusok pedig a tisztességes versenytől.
Ez a módosítás nemcsak a magyaroknak, hanem egész Európának riasztó jelzés. Ha ugyanis az EU egyik tagállama végleg letér a demokrácia útjáról, az veszélybe sodorja azokat az értékeket, amelyekre az egész Unió épült.
