Orbán Viktor rendszere mára nemcsak politikai, hanem élet-halál kérdésévé változtatta az egészségügyet.
Míg külső szemlélő számára néhány kórházi osztály bezárása talán „szervezési döntésnek” tűnik, a valóság sokkal sötétebb: vér folyik a folyosókon, és az emberek fizetik meg az elhanyagolt rendszer árát.
1. Kórházi osztályok milliók ellen
Direkt36 feltárta: 2025 végére a magyar kórházak összesen 104 milliárd HUF adósságot halmoztak fel.
Ez az adósság nem láthatatlan csík — ez az oka annak, hogy osztályok sorozatban zárnak be: neurológia, CT-diagnosztika, stroke-ellátás, gyermekosztályok, szülészetek — mind ott vannak a bezárások listáján.
Az országos vizsgálatok során több mint 1 000 hivatalos döntési dokumentumot elemeztek, amelyek alapján kiderült: 2020 óta legalább 770 alkalommal kértek osztálybezárást vagy szolgáltatás felfüggesztését. És ezek nem egy-politikai körzetek problémái: nagy megyei és budapesti centrumkórházak is szenvednek. A budapesti Szent János Kórház például kiemelkedik a legtöbbször érintett intézmények között.
2. Az orvoshiány és az elöregedő szakembergárda tragédiája
Az EU-adatok szerint Magyarországon a 2022-es évben közel minden ötödik orvos 65 évnél idősebb volt — ez az egyik európai rekordérték.
A COVID utáni időkben az elvándorlás és a hálapénz rendszerének felszámolása tovább gyorsította a szakemberek kivonulását.
Az olyan kórházi osztályok, amelyek egyetlen orvossal működnek, ha az orvos szabadságra megy vagy megbetegszik, azonnal megszűnnek.
Ilyen eset zajlott Szolnokon, a Hetényi Géza Kórházban: az intézmény 2020 óta legalább 78-szor kért osztálybezárást, ebből 75-ször orvoshiány miatt.
A Flór Ferenc Kórházban Kistarcsán például az otorinolaringológia osztályát hónapokig zárták be, mivel nem volt elég orvos, és nem sikerült kitölteni a pozíciót.
3. Kórházbezárások = betegszállítási maraton
Az osztálybezárások következtében nem ritka, hogy egy betegnek akár 200 km-t kell utaznia, hogy a kijelölt helyre érjen — például égési sérült esetében Debrecenből Budapestre vitték a pácienst.
Ez különösen veszélyes a stroke- és sürgősségi eseteknél: az idő számít, és a késlekedés maradandó következményekkel járhat.
A mentősök túlterheltek: nemcsak egészségügyi veszély fenyeget, de az emberi erőforrások is kimerülnek. “A kórházak pingpongoznak a betegekkel” — mondta Lengyel Tibor, a mentősök országos szervezetének elnöke.
4. A politikai paralízis és az elodázott reform
A Direkt36 számos forrásból kapott információk szerint Orbán Viktor maga is tisztában van az egészségügy válságával — mégsem lép. Egy bennfentes szerint Orbán hozzájutott szakértői anyagokhoz, de tartózkodott az érdemi cselekvéstől.
A Fidesz évtizedes kommunikációs jelszava: “Bezárni rossz, vizitdíj rossz”, azonban ezzel maguk gátolják a strukturális változás lehetőségét.
Több kormányzati döntő testület — egészségügyi államtitkárok, belügyminiszter — nem reagált Direkt36 megkereséseire, eltakargatva az átláthatóságot.
A reformokat 2010-ben indították, de politikai kockázat miatt hamar leálltak — azóta csak részleges intézkedéseket látunk, melyek nem oldják meg a rendszer mélyproblémáit.
5. Infekciók, fertőzések és a jel, amit nem hallanak
Direkt36 azt is kiderítette, hogy Magyarország házi kórházi fertőzésekben is elmarad Európától. Sok esetben betegek fertőződnek meg az intézményen belül, és az állam nem vállal felelősséget.
Az egészségügyi hatóságok tudnak a problémáról, de intézkedéseik vagy lassúak, vagy elmaradnak.
🔍 Infografika — kulcsmutatók
- Adósság: 104 milliárd HUF összesen a magyar kórházaknál (2024 vége)
- Bezárt osztályok száma: több mint 770 eset 2020 óta
- Legtöbbször bezárt intézmények: Hetényi Géza (Szolnok), Szent János, Jahn Ferenc
- Orvosállomány elöregedése: ~1/5 orvos 65 év vagy több
- Bekapcsolódott diagnosztika / stroke ellátás zavarai: stroke ellátás felfüggesztése ≥ 167 esetben
