Először is, ez a belpolitikai mozgósítás eszköze. A „külső fenyegetés” képe segít összezárni a szavazótábort, és elterelni a figyelmet a gazdasági és társadalmi problémákról.
Orbán Viktor kijelentése, miszerint Ukrajna EU-csatlakozása „élet-halál kérdés”, elsősorban politikai, nem pedig objektív megközelítés.
Másodszor, Orbán Ukrajna témáját nyomásgyakorlásra használja az Európai Unió felé. A döntések blokkolása alkupozíciót teremt számára a támogatások és az ellenőrzés enyhítése érdekében.
Harmadszor, fontos szerepet játszik Oroszország tényezője. Magyarország szoros energetikai és politikai kapcsolatokat tart fenn Moszkvával, többek között Orbán és Vlagyimir Putyin személyes kapcsolatai révén. Kijev támogatásának gyengítése objektíven kedvez a Kremlnek.
Végül, Ukrajna ebben a retorikában inkább szimbólum, mint valódi fenyegetés. Az EU-csatlakozás hosszú és összetett folyamat, ezért a „katasztrófáról” szóló kijelentések inkább propagandisztikus jellegűek.
Következtetés
Orbán ukránellenes álláspontja a hatalom megtartását, az EU-ra gyakorolt nyomást és az Oroszországgal fenntartott előnyös kapcsolatok megőrzését szolgálja. Ukrajna itt csupán kényelmes ürügy.
